mistenes

Az 1950-es években Szőnyben „oroszlánt” láttak, ami egy oroszlánformára nyírt kutya volt. Az eset különleges izgalmat keltett, és Szőny egy ideig „Oroszlánfalva” néven vált ismertté.

Szőny 1977. április 1-jén egyesült Komárommal, így Komárom keleti városrésze lett. Ez az egyesítés fontos lépés volt a település infrastruktúrájának fejlesztésében és a két közösség gazdasági összekapcsolásában.

Szőny eredeti része ma már Ó-Szőny néven ismert, mivel a település növekedésével egy új városrész, Új-Szőny is kialakult. A névváltozás Szőny folyamatos fejlődését és bővülését jelzi.

Szőny különlegessége a „szőnyi sziámi ikrek”, akik egyedülálló történelmi érdekességet képviselnek. A helyiek között az ikrek története máig él, mint a falu egyik legkülönlegesebb legendája.

Szőny a 18. században fejlődött igazán, amikor gróf Zichy Miklós és felesége, Berényi Erzsébet támogatták a falu újjáépítését és fejlesztését. Az ő segítségükkel számos középület, templom és iskola épült, amelyek azóta is a település arculatának részei.

Az 1500-as években a török hadjáratok következtében Szőny többször elnéptelenedett, és csak a 17. század elején kezdett újra benépesülni. Az 1623-as adóösszeírások már a falu újranépesedését mutatják, ami az élet újjáéledését jelentette a településen.

Szőny melletti Forró-szigeten írták alá az 1627-es és 1642-es békeszerződéseket a Habsburg és a török birodalom képviselői. Bár a sziget ma már nem létezik, emlékét egy emlkémű őrzi a béke szimbólumaként.

I. Valentinianus római császár Brigetióban hunyt el 375-ben egy tárgyalás során, amikor agyvérzést kapott. Halála fontos történelmi esemény volt, amelynek következtében a település még nagyobb figyelmet kapott az akkori birodalmi központok között.